Néhány kiegészítés a tudomány szuverenitása kapcsán

(Some Extensions on the Sovereignty of Science)                                                                                                                                    

édesapámnak

1

Amikor eszébe jutott, annyira egyszerűnek tűnt, hogy megrázta a fejét.

Az emberek csak akkor keresnek új vesét, amikor tönkremegy a régi.

De minek várjunk? Miért nem keressük, amíg egészségesek vagyunk?

Ha két jó vese elvégzi a munkát, három nem lenne még jobb?

Három vese. Talán két máj. Érted. Két szív, természetesen.

A tüneti kezelések helyett, miért nem gondolkodunk inkább előre?

Miért nem tuningoljuk fel az autót? Miért is ne lehetnénk egy klasszikus nyolchengeres,

Vagy egy régi, tizenhathengeres, fél mérföld hosszú Duesenberg? 

2

A huszadik század utolsó negyedében a legnehezebb feladat megtalálni a középpontban egy dolog a szélét. Mint amikor valami felrobban,

Senki sem zavarodik össze, hogy mit kéne csinálni ---  csak nézi a robbanást. A zaj egy mágnes. De a mágnesesség törvénye ennél szövevényesebb.

Egyszer kipróbálhatná valaki, milyen, ha az ellenkező irányba fordul robbanáskor. hogy kiderítse, mi látnivaló van arra.

A zaj úgyis ügyel magára, és mindenki el tudja majd mesélni, Mi történt ott. De ki az, aki a másik

Irányba néz? A természet az, mágusa és szerzője a fülsértő zajoknak, Állatgondozó és szakács, villanyszerelő és provokátor --

Talán ezek a természet bűvészmutatványai, és az

igazi történések a másik oldalon vannak, 

Vagy mögöttünk, felettünk, alattunk, esetleg bennünk.

3

Úton Boolimington felé, Indianában, ahova Indianapolisból vittek

kocsival, a haverom a tőlünk messze fekvő dombok felé mutatott,

És azt mondta, hogy ezek a dombok a legrégebbi jégkorszaki gleccserek

maradványai. Erre vártam

Ötödikes korom óta. Alig tudtam uralkodni magamon,

Bár biztos vagyok benne, hogy csak hümmögtem az egész beszélgetés alatt.

Vettem egy apró és zamatos lélegzetet. Akkor, mondtam lassan,

Az egy végmoréna, ugye? Kimondtam végre, 

A kifejezést, amit azóta a pillanat óta őrizgetek, hogy rátaláltam

Az ötödikes olvasókönyvben: végmoréna.

Soha nem mondtam még ki hangosan. De ami kicsit félelmetes,

hogy izgatottabb lettem magától az emlékezéstől,

Mint a domboktól. De ha félelmetes volt, akkor 

jóízű is. Mindent egybevéve, akárhogy is nézem,

A jégkorszaki gleccser, még mindig egy olyan erő, amivel számolni kell.

4

Egyszerű oka van annak, hogy egy bizonyos kor után nem tudsz lefogyni. Azok miatt van, akiket ismertél és meghaltak.

Mert egy keveset mindannyiukból cipelsz magaddal.

5

Az emberi test legkisebb izma a fülben van.

Ez az egyetlen izom, amit nem hálóznak be vérerek;

folyadék van benne. Ennek egyszerű az oka:

A fül annyira érzékeny, hogy a test, ha hallaná a pulzusát,

Belepusztulna a saját hangjának erejébe.

Ebben egy nagyszerű metaforát érzek.

De nem akarom elhamarkodni ennek megragadását és leírását.

A szavak felett van a legkisebb hatalmunk a világon.

Ferencz Mónika fordítása