Élretrajz:

1940-ben született Leningrádban. Zsidó származású orosz, majd amerikai költő, esszéista. A háború után családja nagy szegénységben élt. 15 éves korától fizikai munkát végzett. Költő akart lenni, Anna Ahmatovától tanult költészetet néhány társával együtt. Bejárta a Szovjetunió európai, ázsiai részét. 1962 és 68 között Marina Baszmanova festőnővel volt kapcsolata. Sokat olvasott, angolul, lengyelül tanult, verseket fordított oroszra. Saját költeményei főként szamizdatban terjedtek, hivatalosan szovjetellenesnek minősítették őket. 1964-ben 5 év kényszermunkára ítélték „munkakerülés” miatt („a versírás nem munka”!), de a külföldi tiltakozások eredményeként száműzetése másfél évre csökkent. Első kötete is külföldön jelent meg (Versek és poémák, Washington,1965)
1972-ben emigrációra kényszerítette a KGB. A nyugati országokban felolvasó estekre hívták. Az USA-ban egyetemeken tartott előadásokat (főként Ann Arborban, Michiganben). 1987-ben kapta meg a Nobel-díjat. Felesége Maria Sozzani (1990−1996), kislánya Anna Brodsky (1993-)-
1996-ban szívroham okozta halálát New Yorkban.
Lírájára jellemző az önéletrajzi tartalom, elmélkedés, irónia. Formai jellemzője többek között a régi orosz hangsúlyos verselés követése, a soráthajlás hatásos alkalmazása. A Budapesten élő orosz költő, Szergej Pantsirev szerint Brodszkij életműve mérföldkő az orosz költészetben, hatással lesz a következő generációk művészetére.