Az öregasszony az új évezred hajnalán tért meg Teremtőjéhez, vagy a régi alkonyán, mert ez felfogásbeli kérdés, hogy valójában mikor is kezdődött a harmadik évezred. A bonyodalmat ugye, megint az idő okozza, amit mi a nullától számolunk, nem az egytől, de, hogy a nulla mikor is volt, az kapásból nem tiszta, mert tudvalevőleg eleve mínusz négy és hét között valamikor, de ezt már akkor elszámolták, amikor az egészet kiokoskodták.
(Lázár Balázs: H. úr hagyatéka. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2019)
Lázár Balázs legújabb kötete H. úr hagyatéka címmel jelent meg 2019-ben az Orpheusz Kiadó gondozásában. A H. úr hagyatéka izgalmas címválasztás. Ki lehet H. úr? Milyen ember bújik el a betű mögött? Mit kezdhetünk a sejtelmes címmel? Ennek titokzatosságát viszonylag hamar elveszítjük, hiszen kérdéseinkre gyors választ kaphatunk: Zsille Gábor utószavából vagy a nyitóversből.
Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában (Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, Budapest, 2020)
Gyakran idéztem: a lokális és az egyetemes nem elválaszthatók egymástól. Petőfi Alföld-imádata kisugárzott egész Magyarországra, vagy Csoóri írói eszmélkedése nincsen Zámoly felfedezése nélkül, s Bertók László pécsi, Kerék Imre soproni kötődései mélyen meghatározóak. S egy újabb alkotót sorolhatunk e csoportba, Mohai V. Lajost, Kanizsa szülöttét, aki jó évtizedekkel ezelőtt elkerült e dél-dunántúli kisvárosból, mégis életművére kitörölhetetlen pecsétet nyomtak az ifjúkorban szerezett élmények.
(Vári Fábián László: A kakukknővér. 76 ruszin és ukrán népballada. MMA Kiadó Nonprofit Kft., Budapest, 2019)
Hiánypótló és izgalmas kötetként tekinthetünk Vári Fábián László fordításait tartalmazó könyvre, s bár ezek a jelzők kicsit elcsépeltnek, sablonosnak tűnhetnek, mégis igazán helytállóak egy olyan etnikum kultúráját érintő kötetben, amely emberemlékezet óta a Kárpát-medencében él együtt más nemzetekkel, akik között folyamatosan tudományos diskurzus része és vita tárgya még annak kérdése is, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága annak, hogy a ruszinok az ukránoktól megkülönböztessék magukat.
(Tompa Andrea: Haza. Jelenkor, Budapest, 2020)
„Haza a magasban. Haza a szóban.” ‒ mondja Esterházy A szavak csodálatos életéből című előadásában. Haza a csapvízben. Haza a tárkonyban. Haza a fekete négyzet alatt, az emlékezésben, az énben.
(Pécsi Györgyi Honvágy egy hazáért. Nap Kiadó, Budapest, 2019)
Korábbi válogatott tanulmány- és kritikakötetei (Olvasópróbák – 1994; Olvasó próbák 2. – 2003; Folytatódik – 2007; Írások és olvasások – 2011), illetve irodalmi monográfiái (Tőzsér Árpád – 1995; Kányádi Sándor – 2003 és 2019) erényeit egyesíti Pécsi Györgyi újabb elemző-értékelő könyve.
(Géczi János: Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral, Kalligram Kiadó, Budapest, 2020)
A különféle műfajokban alkotó Géczi János legújabb verseskötete az életmű sokszínűségét tükrözi. Már a cím (egy Leonardo da Vinci-festmény parafrázisa) kijelöli a lehetséges értelmezési irányt, mely a szövegek képszerűségére és azok képzőművészeti vonatkozásaira összpontosít.
Kosztolányi „éretlen” zsengéi a bácskai sajtóban: századfordulós színjátszás és békebeli Erzsébet-kultusz Szabadkán, avagy „az ifjonc diák újságvágyával” és „az érett ember határtalan becsülésével” újraolvasott „Kosztolányi Dezső ideálja: Shakespeare”
Könyvinterjú – Vass Tibor Két sem közt
Két s(z)em közt Kak-
ról Mak-
ó, meginterjúvol-
nálak
képeid nézegetve.
Interjú Frenák Pállal és táncművészeivel a 2020-as Spid_er bemutatója kapcsánAz interjú a Széchenyi István Egyetem Művészeti Szakkollégium által szervezett, 2020. október 28-i online beszélgetés alapján készült. A program lebonyolítását az NTPSZKOLL-19-0024-es projekt támogatta.