Schneider Éva
azt hiszem
hatéves koromban a Torony bárról
– mely a Richards gyár régi víztornya –
azt hiszem ott laknak a Háromkirályok
*
kétezerhuszonegy
februárjában
harangok szólnak
mikor meglátlak
a Káptalandombon
olyan hideg van
hogy a kockakövek távolsága
túl nagy
hogy egymást felmelegítsék
augusztusban
elhelyezek egy lakatot
a révfalusi hídon
egy stadionnyi boldog ember
áramlik a térre
a Bálint Mihály utcában
egy kék ablakos háznál
egy idős pár macskákat etet
a kutyák a napelemek alatt alszanak
a Baross úton
próbababák
különböző jógapózokban
a vízügyi palotából
még hallom a zenélő szökőkutat
*
kétezernegyvenkilencre
a pláza vécéjének köveit elhordják
tele a város foghíjtelekkel
rövid idejű rezgésjelenség
emlékeim konzerválódnak
próbababa
lakat
harangzúgás
hangod kiszakít
emlékeztetsz a házassági évfordulónkra
hatvankét éves koromban a Vasarely-palotáról
– mely a színház régi épülete –
azt hiszem hogy az otthonom