Komálovics Zoltán
Éjszakai csónakázás
Egy lány miatt jöttem Győrbe, pontosabban Pannonhalmára,
hogy lássam, mert egyre jobban tetszett,
de az utolsó buszról is lemaradva a városba rekedtünk.
Kora este döntöttünk úgy, sörözés közben,
hogy vonatra szállunk, mert barátommal
látni akartuk a lányt, aki az elmúlt évben
égőként csavarta arcát jövőm üres foglalatába.
Mielőtt holnap lesz, még ma, látni akartuk.
A hirtelen útra langyos söröket vettünk,
hogy az elszánást melegen tartsuk.
Még sosem jártunk Győrben,
s most is csak átszállni akartunk
Pannonhalma felé, menni tovább,
mert rejtély volt a hely meg a lány is,
mint két alagút, mely bármerre fordul, egymásba vezet.
Üresen álltunk, akár a pályaudvar fehér tömbjei
éjszakai csatlakozás nélkül,
kísértetként jártuk a várost, talán már meg is bánva a döntést.
Éjfél után a sötét közökben egy sörözőbe jutottunk,
s meséltünk a Bástya füstködében arról a lányról,
akihez jöttünk, mert nagyon tetszett tovagyűrűző szeme,
s a tűpontos végződés ujjaiban.
Záróra után néhányan még lementünk a Dunához,
hogy megmutassák legnagyobb vizüket.
A hidak fénylő púpként borultak a sötétre.
Kavicsokkal dobáltuk a túlsó partot,
s hallgattuk a kövek tompa puffanását.
Nem messzire tőlünk a Mennyekbe Fölvett
Boldogságos Szűz Mária székesegyház
csavarodott fel az égre, és mint világítótorony
jelzőfénye, hullámokat vetett.
Éjszaka csónakban aludtunk a Duna egyik hídja alatt.
Halászok húzhatták fel a meredek partra
valamikor régen, mert deszkái kissé szétnyíltak,
s a festék már lekopott róla.
Az áthaladó autóktól egész éjjel remegett fölöttünk
a híd teljes szerkezete, s a vasbeton gerendák
úgy ropogtak, mintha a kocsik csontjainkon száguldoztak volna.
Csónakba vetett halként hevertünk a kemény deszkán,
s tudtam, ezt az éjszakát a húsunkból való eresztékek tartják egybe,
s csontjaink merevítik fallá, hogy a sötét a városra ne omoljon.
Hajnalban ladikok tűntek elő, s láttuk a nedves földbe rekedve,
ahogy evezők nélkül lefelé úsznak a Duna karjuk-vesztett angyalai.
Fent a kivilágított torony feszes volt és tűpontos,
mint csónakba vetett halak fölött
egy égővé vált arc kötéltánca.