Paterson ‒ Az óriások körvonalazása III.

Paterson ‒ The Delineaments of the Giants III.

                                            Emlékszem

egy képre a Geographicból, valamelyik

afrikai főnök 9 félmeztelen felesége

egy farönkön lovaglóülésben, beállítva

gyaníthatóan, fejüket balra fordítják:

                                         Legelöl

halálra váltan a fiatal és legújabb,

egyenes, büszke királynő, ereje tudatában,

sáros, hatalmas haja

rézsút omlik erős homloka ráncaira.

Mögötte, szorosan egymás mögött

a frissesség csökkenő skálájában

feszültek a többiek

                             és aztán

utolsóként, az első feleség,

a jelen! támogatja az összes többit,

belőle növekednek ‒ gondterhelt szeme

komoly, fenyegető ‒ de közvetlen; mellei

megereszkedtek.

Míg a másik hegyes, duzzadó

keblei

feszülnek, tele

nem enyhülő izgalommal

és a fellángolás amiről árulkodtak

kézzelfogható volt.

                                              Nem hogy a villámok

ne vájkálj egy férfi misztériumában

kijátszva őket egymás ellen, a magad javára, nem számít,

mekkora főnök lehet, annál inkább,

hogy emiatt otthonában pusztítják el

                                             Női, tétova mosoly,

kötetlen, sodródik, akár a galamb

hosszú repülés után hazatérve.

Mrs. Sarah Cumming, Hopper Gumming newarki

tiszteletes hitvese a néhai Mr. John Emmons lánya, a Maine

kerületbéli Pordandből…. Körülbelül két hónapja

volt házas, azzal hízelgő kilátással megáldva,

hogy nincs része földi boldogságban és hasznosságban,

amit a Gondviselés számára kijelölt; de óh, mily bizony-

talan minden földi öröm folytatása.

1812. június 20-án, szombaton Gumming tiszteletes

lóháton érkezett feleségével Patersonba, hogy ‒ presbiteri

kinevezése birtokában ‒ szolgálja szűkölködő gyülekezetét, a következő

napon…. Hétfő reggel szeretett társával a Passaic vízeséshez ment,

hogy megmutassa neki a környező

csodálatos, vad és romantikus látképet, ‒ elodázva kissé az ünnepélyes

esemény bekövetkeztét.

Miután felmentek a lépcsősoron (a Száz Lépcsőn)¹ Mr. és 

Mrs. Cumming átsétált a szilárd párkányon a vízesés

közelébe, a csodálatos kilátás bűvöletében, és különböző

megjegyzéseket tettek a körülöttük lévő természet alkotásaira. Végül

elfoglalták megállóhelyüket a szilárd sziklahomlokon, ami

a medence fölé nyúlt, harminc-negyven² méterre a lezúduló víztől, ahol

már ezrek álltak annak előtte, és ahonnan kitűnő kilátás nyílik

a hely lenyűgöző érdekességeire. Amikor már tetemes ideig

élvezték a látvány luxusát, Mr. Cumming így szólt: „Kedvesem,

ideje hazafelé indulnunk; ugyanabban a pillanatban megfordult,

hogy mutassa az utat. A férfi azonnal meghallotta a veszély hangját,

visszanézett, és felesége már nem volt sehol!

Mr. Cumming e szomorú eset miatti érzései bizonyos mértékben

elképzelhetők, ám teljességgel leírhatatlanok. A férfi

az őrület határán volt, és alig tudta, mit cselekszik,

fejjel zuhant volna a szakadékba, ha a gondviselés kegyesen

máshogy nem rendeli, ha egy fiatal férfi nem lett volna a közelben,

aki azonnal ‒ mint egy őrangyal ‒ mellette termett, és visszatartotta

attól a lépéstől, amit saját eszével megakadályozni nem tudott volna.

Ez a fiatalember kivezette a szakadékból és lekísérte a lépcsősor aljáig.

Mr. Cumming kitépte magát védelmezője kezéből, és minden erejével

a végzetes vízesés felé rohant, hogy magát az áradatba belevesse.

Fiatal barátja viszont újra elkapta. A keresés haladéktalanul megindult és

szorgalmasan folytatták egész nap Mrs. Cumming teste után kutatva,

ám nem jártak sikerrel. Másnap reggel 42 láb mélyen bukkantak rá

a holttestre és még aznap Newarkba vitték.

Egy hamis nyelv. Egy igaz. Hamis nyelven ömlik ‒ egy

nyelv (félreértett) ömlik (félreértelmezett) méltóság

nélkül, vezető nélkül, a kőfülnek ütközve. Legalább

ezt megoldotta neki. Patch is, ami azt illeti. Ő

nemzeti hőssé vált ’28, ’29-ben és beutazta az országot,

ugrált sziklafalakról és árbocokról, sziklákról és hidakról ‒ bizonyítandó

tézisét: Egyes dolgokat ugyanúgy meg lehet tenni, mint másokat.

NAGYSZERRRRŰ TÖRTÉNETE

az öreg Jersey-patrióta

N. F. PATERSONnak!

(N. mint Noah; F mint Faitoute, egyszerűen P)

„Jersey Lightning”³ a fiúké

Eddig minden simán ment. A csigákat és a köteleket

biztonságosan rögzítették a szakadék mindkét oldalán,

és mindent készenlétbe helyeztek,

hogy az otromba hidat helyére húzzák.

Ez egy mindkét oldalán deszkából készített szerkezet volt, tetővel.

Délután kettőre járt és hatalmas tömeg ‒ abban az időben annak számító,

lévén a város csak körülbelül négyezer lakost számlált ‒ gyűlt össze,

hogy megnézzék a híd beemelését.

Nagy nap volt ez a régi Parterson életében. Szombat volt,

a malmokat leállították, hogy az emberek ünnepelhessenek.

Azok között, akik bejöttek az ünnepségre, ott volt

Sam Patch, akkor patersoni lakos, a gyapotfonók vezetője

az egyik malomban. Ő volt a főnököm, és sokszor adott nekem nyaklevest.

Nos, aznap rendőrök keresték Patchet, mivel

azt gyanították, kirúg a hámból és bajt okoz. Patch

olyan gyakran kijelentette, leugrik a szikláról,

hogy több alkalommal letartóztatták. Korábban

a bank pincéjébe zárták súlyos delirium

tremens miatt, de aznap, amikor a hidat áthúzták a szakadék felett,

kiengedték. Sokan őrültnek tartották. Nem jártak messze

az igazságtól. [Nem tévedtek nagyot.]

Ám a legboldogabb ember az a Timothy B. Crane volt a városban,

aki a híd költségeit állta. Tim Crane hoteltulajdonos volt és

egy kocsmát üzemeltetett a vízesés manchesteri oldalán.

Nagyszerű hely volt ez a cirkuszi emberek számára.

A régi idők olyan híres cirkuszosai keresték fel a helyet,

mint Dan Rice és a nagyszerű, a lovat szőrén megülő James Cooke. 

Tim Crane azért építtette a hidat, mert Fyfield nevű riválisa,

akinek a vízesés túloldalán volt kocsmája, jól jövedelmezett neki

a Jákob lajtorjája (ahogy ritkán nevezték), a Száz

lépcső ‒ egy hosszú, rusztikus, kanyargó lépcsősor a szurdokban,

ami a folyó másik oldalára vezetett ‒ a híddal könnyebben

megközlíthetővé vált az ő helye is… . Crane több mint hat láb magas,

tagbaszakadt ember volt. Pofaszakállat viselt. A város polgárai energikus 

és nem kis tehetségű embernek ismerték. Kinézetre a nagy termetű,

robosztus Sam Patchre hasonlított.

Amikor megadták a jelet, hogy a hidat húzzák át a szakadék fölött,

a tömeg ujjongása betöltötte a levegőt. Ám félúton az egyik talpfa

kicsúszott a kötelek közül és a vízbe esett.

Miközben mindenki arra számított, hogy látni fogja a nagy,

otromba hidat felborulni és a szakadékba zuhanni,

egy alak vált ki villámgyorsan a szakadék legmagasabb pontjáról,

ugrott és csobbanva érkezett a lenti sötét vízbe,

odaúszott a tartófához és a partra vonszolta.

Ez volt Sam Patch híres ugrókarrierjének kezdete.

Én láttam, mondta megelégedéssel az öregember,

és nem hiszem, hogy még él valaki a városban,

aki szemtanúja volt e jelenetnek.

Sam Patch ezeket a szavakat mondta: „Most az öreg Tim

Crane azt gondolja, csinált valami nagyszerűt, de én felül tudom múlni.”

Miközben ezeket mondta, ugrott.

Sam Patchben nincs hiba!

A víz ömlik tovább

a sziklák pereméről, fülét

hangja betölti, tolmácsolni nehéz .

Csoda!

E kezdet után bejárta a Nyugatot, egyetlen társasága egy róka

és egy medve voltak, akiket útközben szedett össze.

Egy sziklapárkányról ugrott a Niagara folyóba a Kecske-szigetnél.

Aztán bejelentette, hogy mielőtt visszatérne Jersey-be,

még utoljára ámulatba akarja ejteni a Nyugatot.

A Genesse folyó vízeséséről, 125 láb magasból ugrott le 1829. november 13-án.

Hatalmas távolságokból érkeztek turisták az Egyesült Államokból,

sőt, Kanadából is, hogy lássák a csodát.

A vízesés szélére emelvényt húztak. Nagy gonddal felmérte

a lenti vízmélységet. Még egy sikeres próbaugrást is végrehajtott.

A nagy napon tömeg gyűlt össze a folyó mindkét oldalán. Megjelent

és szokása szerint rövid beszédet mondott. Beszédet! Mit is

mondhatott volna, hogy ez túl reménytelen ugrás ahhoz, hogy sikerüljön? És

az áradatba vetette magát. De ahelyett, hogy ‒ akár a mérőón ‒

egyenesen zuhant volna, teste megremegett a levegőben ‒ 

A beszéd kudarcot vallott. Összezavarodott. A szó kimerítette jelentését.

Sam Patchben nincs hiba. Az oldalával csapódott a vízbe és eltűnt.

Nagy csend támadt, a tömeg megbűvölten állt.

Jégbe fagyott holttestét csak a következő tavasszal találták meg.

Egyszer háziállatát, a medvét is ledobta a Niagara

folyó fölé nyúló szikláról és aztán lejjebb kimentette a folyóból.

Sütő Csaba András fordítása