A korábbi évtizedek szakirodalmi darabajait olvasva azt tapasztaltam, hogy a tárgyias költészet témájában irodalomtudósaink több kifejezést
használnak: tárgyias költészet, objektív költészet, személytelen líra, tárgyias képi líra. Ezek használata és szövegekben alkalmazása mintha nem lenne teljesen következetes, legalábbis számomra nem tűnt annak. Mindez azért okoz nehéz helyzetet a fogalom megközelítésében, mert minden bizonnyal igaz, hogy a kategóriák és elnevezések mögött meghúzódó előfeltevések olyan irodalomszemléletekben gyökereznek, amelyek eleve meghatározzák azt, hogy egy-egy műről mit gondolunk, azaz a csoportosítás és a kategorizálás – talán reflexió nélkül maradóan – megtörténik még az olvasás vagy a szakmai ítélet előtt.
Elolvasom