Egy első kötet mindig szélesebb értelmezési teret nyit, mintha egy befutott szerző sokadik kötetével foglalkoznánk. Az olvasóknak és a kritikusoknak az első kötetek esetében megadatik az a régóta vágyott szabadság, hogy skatulyák nélkül, a korábbi értelmezések ismerete nélkül, végre pusztán a versekkel foglalkozhatnak. Sebestyén Ádám Őzek nyara című kötete is ezzel az élménnyel ajándékoz meg minket. A kötet verseinek frissessége, elevensége, sőt aktualitása pedig elvitathatatlan.

Halmai Tamás legújabb kötete szokatlan költői vállalkozás. A meglepően vaskos könyv 777 hétsoros, kötött szótagszámú verset tartalmaz, formai szempontból tehát egységes és tudatos műről beszélhetünk. Tény azonban, hogy nem gyűjteményes lírai kötetnél ritka az ekkora terjedelem, így rögtön adódik a kérdés, vajon a 272 oldal befolyásolhatja-e az olvasási és értelmezési stratégiákat?

Závada Pál a 20. század kegyetlen, humánumot, reményt pusztító eseményeit vizsgálja regényeiben, azokat, amelyekkel kapcsolatban ma is csak annyit tudunk kérdezni: hogyan történhetett meg? Az író erkölcsi kérdések feltevésére és következtetések levonására invitál. Alapos kutatómunka után, dokumentumokra támaszkodva, a szociológus társadalmi rétegek és mozgások iránti érzékenységével foglalkozik a zsidóüldözéssel, pogromokkal.

Első olvasásra könnyű dolgunk lehet Szilasi László két kisregényt magába foglaló kötetével. A két szövegben kettő, illetőleg négy mikroperspektíva elevenedik meg prominens történelmi eseményekkel keretezve. A súlypontok korántsem véletlenül alakulnak így. Az Ostorod esetében a Rákóczi-szabadságharc bukása és az 1848-as forradalom kitörése, A Koppantyú lovagjainál pedig 1849 és tulajdonképpen a századforduló közé eső időszakban bontakoznak ki az események különböző mértékben egymásba fonódó élettörténetekként.

Nem szokványos írói pálya Havas Julié. Az álnéven publikáló szerző eredeti foglalkozását tekintve tüdőgyógyász, aki karrierje csúcsán, 2019-ben írni kezdett, 2022-ben pedig már az elsőkötetes Margó-díj-várományosok között szerepelt Nincs Hold, ha nem nézed című regényével. A kezdetben novellákkal jelentkező író két főbb témája a szakma és a női sorsok, két szenvedély, melyből első regényében egy történet lett.

Első élményem György Alida bemutatkozó kötetével kapcsolatban a Véneki Alkotótáborhoz kötődik. Ahhoz a fiatal szerzőhöz, aki csodás, ízes székely kiejtésével, fesztelenül olvasta fel a táborozók előtt a Madárijesztő című novellát az akkor számomra még ismeretlen, kicsi, rózsaszín könyvből. Emlékszem, már akkor elfogott az az érzés, ami egy évvel később végigkísért, miközben olvastam a kötetet.